A munkahelyi elsősegélynyújtás hazai szabályozása

Mindenki számára fontos a megfelelő elsősegély-nyújtási ismeretek megléte akár munkahelyen, akár az élet bármely más területén. A baj általában hirtelen keletkezik, ezért szükséges segítenünk embertársunkon legyen az otthon, munkahelyen vagy közterületen.

Az egészségügyről szóló 1972. évi törvény II. törvény 28.§.1. pontja így rendelkezik:

Minden állampolgár köteles szükség esetén a tőle elvárható módon segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.”

Természetesen nem a törvény alapján kezdünk ellátásba, hanem az adott pillanatban létrejövő segíteni akarás vezérli az állampolgárt, akire innentől segélynyújtóként tekintünk függetlenül a korábban megszerzett képesítésétől. A törvény a „tőle elvárható” módon történő segítségnyújtást várja el: más a feladata egy egészségügyi dolgozónak, mint egy szakirányú végzettség nélküli laikusnak.

Egy egyszerű mentőhívás is életet menthet, de nem árt, ha tisztában vagyunk a legalapvetőbb lépésekkel, amit egy hirtelen egészségkárosodás esetén tehetünk.

A segélynyújtónak ismernie kell az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat, hogy a mentő megérkezéséig lassítsa az állapot romlását vagy adott esetben képes legyen életben tartani a keringés-légzés nélküli beteget. Ez mindannyiunk kötelessége és felelőssége.

A hazai munkahelyi elsősegélynyújtás oktatásának módszertana sajnos nem kidolgozott és nem egységes. Vannak cégek, ahol a dolgozók elsősegélynyújtási ismereteit minden évben frissítik és van olyan, ahol soha nem volt képzés tartva. A jelenlegi jogi környezet is nehezen értelmezhető, hogy kinek, mikor, hány fő részére, milyen időközönként kell elsősegélynyújtó képzést tartani.

A szabályozásnak munkavédelmi és egészségügyi vonatkozásai is vannak, bár az egészségügyről szóló 15/1972. (VIII.5.) Eüm. rendelet, mely pontosan szabályozta az elsősegélynyújtás munkahelyi vonatkozásait 2009. január 1-én hatályát vesztette. Sajnos azóta sem került kidolgozásra más szabályozás. A jelenleg hatályos rendelkezések: a 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről, illetve a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. Emiatt nem meglepő, hogy azon munkáltatók szerveznek képzéseket, ahol valamilyen külső hatás miatt (korábbi baleset, ellenőrzés) vagy személyes indíttatásból fontosnak érzik.

A mai korszerű elsősegélynyújtás egyszerű lépéssorokból áll, melyek elsajátítása megfelelő képzéssel és időnként annak felfrissítésével nagyban hozzájárulhat egy hirtelen egészségkárosodás esetén a hatékony beavatkozáshoz.

Hazánkban egyre többfelé, munkahelyeken és közterületen is rendelkezésre áll már életmentő defibrillátor. Használata könnyen és gyorsan elsajátítható. Az elsősegélynyújtó tanfolyamokon ezzel is megismerkedhetnek a hallgatók. A tanfolyamok célja egy egységes, a mindennapi életben is alkalmazható elméleti és gyakorlati tudás átadása.

Amit egy résztvevőnek célszerű elsajátítani:

  • Baleseti helyzetek felismerése
  • Alapvető életjelenségek vizsgálata
  • Felnőtt újraélesztés
  • Defibrillátor használat
  • Légúti idegentest ellátása
  • Vérzések, törések ellátásának lehetőségei

A világ összes fejlett országában arra törekednek, hogy a segélynyújtó alapvető beavatkozásaival hátráltassa az egészségkárosodást. Egy modern munkahelyen nemcsak képzett elsősegélynyújtók dolgoznak, hanem rendelkezésre áll defibrillátor és elsősegély felszerelés a gyors beavatkozáshoz. Ha ezen elvek mentén követnénk a külföldi példákat, a hirtelen szívhalál túlélési aránya megváltoztatható lenne.  

A munkavállalók képzése nem csak a törvényi megfelelés miatt fontos, hanem hozzájárul a mai kornak megfelelő egészségkultúra kialakításához.  

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Mvt.46.§  

A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.  

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet
20. §

(1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló – hordággyal is könnyen megközelíthető – helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.

(3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.

(4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni.

(5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.                        

Védje munkavállalóit,
szervezzen számukra képzést!

Helyezze az Önt érdeklő termékeket a kosárba, küldje el részünkre az összeállított listát és mi fel fogjuk venni Önnel a kapcsolatot.

Kosár