Hogyan segítenek a Laerdal szimulációs eszközök valódi életmentő készségeket kialakítani?
A sürgősségi ellátásban van egy közös igazság: elméletből még senki nem mentett életet.
Az ember akkor tud jól reagálni, amikor a mozdulatai már „kézben vannak”, a lépések pedig nem okoznak gondolkodási szünetet. Ezt a fajta gyakorlati magabiztosságot azonban nem adják meg sem a jegyzetek, sem a tankönyvek, csak a gyakorlás.
Ez az, amiben a Laerdal évtizedek óta a világ élvonalát képviseli. Szimulációs eszközeik nem egyszerű oktatási kellékek, olyan környezetet teremtenek, ahol a tanulók valódi helyzetekben próbálhatják ki magukat, kockázat nélkül.
Miért ennyire hatékony a szimuláció?
A tanulás alapvetően három részből áll: tudjuk, mit kell tenni; képesek vagyunk végrehajtani; és akkor is tudunk jól dönteni, amikor egy váratlan helyzet áll elő. A Laerdal eszközök pontosan ebben segítenek.
Egy szimuláció azonban nem csupán technikai gyakorlás. Sokszor éppen az a döntő, hogyan reagál valaki stresszhelyzetben: meg tudja-e őrizni a hidegvérét, felismeri-e az állapotot, és képes-e kellően gyorsan kommunikálni.
Egy élethű szimulációs helyzet (ahol csipog a monitor, ketyeg az idő és mindenki a „betegre” figyel) sokkal közelebb áll a valósághoz, mint azt gondolnánk. Az első alkalommal mindenki hibázik. A másodiknál már kevesebbet. A harmadiknál pedig a jó döntések szinte már maguktól jönnek.
Az újraélesztés ritkán egyszemélyes feladat. A döntések, az információk, a ritmus minden azon múlik, mennyire tud egy csapat együttműködni. A kommunikáció, a feladatmegosztás, a szerepek tisztázása mind-mind olyan készségek, amelyek szimuláció közben alakíthatók ki a legjobban.
Miért különösen fontos mindez a betegbiztonság szempontjából?
Kutatások és tapasztalatok is azt mutatják, hogy a sürgősségi ellátás hibáinak jelentős része nem tudáshiányból fakad, hanem:
- rosszul rögzült mozdulatokból,
- gyakorlatlanságból,
- hibás kommunikációból, vagy éppen
- bizonytalan döntéshozatalból.
Egy jól felépített szimulációs program az összes ilyen területre hatással van. Amikor valaki úgy lép be egy valós ellátási helyzetbe, hogy a mozdulatokat már ezerszer begyakorolta egy szimulációs eszközön, az nem csak magabiztosabb lesz, hanem ez a beteg számára is nagyobb biztonságot jelent.


